Végső búcsú Mohay Andrástól

Úgy gondolom, hogy minden generációnak megvan a saját felelőssége és szerepe a dolgok előmenetelében. Ezek határainak átlépése nagyon nehéz, csak keveseknek sikerül, még akkor is ha egy teljes élet áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy ezt megtegyük. A hazai jazz-életben különleges szerepet kapott Andris: tehetségével, jelenlétével, elszántságával és elhivatottságával a hangszert, és azon keresztül a zenét egy egészen magas szintre emelte. Nekünk muzsikustársaknak és a tanítás útján a fiatalabb generációk számára is folyamatosan újabb és újabb ajtókat nyitott fel, rengeteget kaptunk tőle. El sem merem képzelni, hová jutott volna, ha ez a tragédia nem veszi őt el tőlünk. Óriási veszteség ért mindannyiunkat.
Tegnap elbúcsúztunk Tőle. Fájdalmas dolog volt ez mindannyiunknak, és nemcsak azoknak, akik ott voltunk, hanem mindazon sokaknak, akik szerettük őt, akik tudtuk hogy ki ő valójában, akik ismertük az ő életét.
Emlékedet a szívünkben, a hangjaidat a fülünkben őrizzük tovább. Jó hogy itt voltál velünk, nyugodj békében.
Fekete-Kovács Kornél